Megszakítás nélkül.
Főként az utóbbi években egyre erősebben jelentkezik az az igény, hogy a lakásban lerakott parkettában ne legyenek küszöbök vagy burkolatváltó profilok. Ezenkívül ha utóbbi mégis bekerül, akkor minél kisebb legyen. erről a kérdésről itt egy poszt.
Miért van szükség megszakításokra: mert -mint minden anyag- így a melegburkolat mérete változik,dillatál. Egy egy parketta elem változása elenyésző lehet, de nagyobb felületen a tized/század mm-ek összeadódhatnak, akár cm-ekké. Ezért minden fix tárgytól ( oszlop, fal, járólap stb) el kell hagyni valamennyi távolságot. Ez általában 0.5-1,5 cm. A dillatációs rés mérete és szükségessége sok mindentől függ.
Hogyan határozható meg, mekkora felületet parkettázhatunk egybe?
Ehhez egy két plusz ismeret szükséges:
1.Leragasztott vagy nem leragasztott, másnéven úsztatott parkettáról beszélünk-e?
Természetesen első esetben sokkal nagyobb szabadsága van a kivitelezőnek, hiszen nagyságrendekkel csökken a parketta mozgásának lehetősége. Ebben az esetben- függetlenül attól, hogy mit mondanak a szakkönyvek ( és amennyiben minden más körülmény ideális) .szinte korlátlanul rakható Magánlakások esetében, ami ritkán lépi túl egy szinten a 100-150m2-ert , elegendő lehet akár 3mm-nyi fuga, vagy vagy valamilyen puha réskitöltő (pl parafa) anyag,
2. Milyen parkettát használunk?
2/1 Fát? Ha faparkettát rakunk akkor több paraméterért is figyelni kell az anyagnak. A szakirodalmon túl itt is sokat segít a tapasztalat, hiszen a szakirodalomban sokszor labor adatokat adnak meg a dagadásra, nem figyelembe véve más körülményeket (pl levegőben lévő pára mennyisége), de ami még fontosabb legtöbbször a garancia miatt túlbiztosítják magukat.A két legfontosabb:
-szálirány: a fa sokkal jobban dagad a fa szálirányában mint keresztbe. Ez főként akkor lehet veszélyes ha hosszú tereket keresztirányban parkettázunk ( ami ugye leég ritka)
- fafaj: nagy különbségek léteznek a fafajok között. A belső térben használt fafajok esetében ezzel az átlagember akkor találkozik, amikor a padlófűtésnél felhívják a figyelmét, hogy nem használjon bükk illetve juhar fát, mert ezek kimagaslóan sokat tudnak mozogni.
A fa hihetetlenül komplex anyag: az egyik ha párát kap dagad, de vissza már nem úgy szárad, a másik tekeredik, a harmadik jobban recseg. másképp reagálnak a levegőben lévő párára és másképp ha csőtörés miatt állt rajta a víz. Nem lehet ezért azt minden esetben mondani, hogy ha ez egyik oldalon hagyunk rést a parkettának mozogni akkor a másik oldalon nem kell, ha egyszer felpúposodik a parketta , a fenti okok miatt nehéz sokszor azt is kideríteni, hogy a hol dagadt.
További tényezők, amelyek befolyásolhatják a fa nedvességének és ezzel együtt méretének változását:
(több információ itt olvasható angolul)
- a rönk melyik részéből fűrészelték?
-mennyire tömör a fa ( a trópusi fák általában tömörebb szerkezűek sokszor- de nem minden esetben!- jobban bírják a vizet, a párát
-a fa mérete, minél vastagabb , nagyobb egy-egy elem annál inkább tud változni. Ezért (is) sokkal stabilabb egy szalagparketta, mint egy tömörfa hagyományos parketta vagy egy svédpadló
-a fa hibái, szerkezeti különbözőségei: minden fahiba, ill, minden olyan része a fának, ami eltér az "alapszerkezetétől". Legfontosabb ilyen eltérés a szíjács és a geszt.A szíjács része a fának mindig puhább és jobban reagál a párára. A képen a fehér csíkos rész a szíjács.
2/2 Lamináltat: A laminált padló szálirány nélküli anyag így a dagadása is nagyjából egyforma, legfeljebb egy nehezebb bútordarab fékezheti egy irányba. Ha viszont folyadékot kap, akkor egy adott helyen nagyon meg tud dagadni, és minimálisan szárad vissza.
Ezért nem szabad nagyon és sokszor felmosni, mert ilyen lesz:
Röviden: az egyszerű, beugró és oszlopok nélküli felület, tehát normál konkáv alakzatok esetében nagyobb felületeket rakhatunk egybe, mert a különböző helyiségek és beugrások növelik a veszélyét annak, hogy az úsztatott parketta a természetes és szükségszerű mozgása során fennakad a kiszögellésekben vagy leggyakrabban az ajtónyílásokba/tokokban.
Reméljük megbékélnek azzal, hogy úsztatott jellegű építési megoldásoknál ( legyen az akár beton) kötelező a dillatációval számolni, hogy ne járjanak így: