Ahogy írtam egy korábbi, a dillatációs hézagokról szóló posztban, meredeken megnőtt annak az igénye,hogy a parkettázás során ne használjunk burkolatváltót, vagy ha mégis, akkor csak minimális méretűt.
Sokszor találkozom azzal, amikor esztétikai igények ellentmondanak a műszaki elvárásoknak, vagy kivitelezési lehetőségeknek. A fenti probléma tipikusan ezek közé tartozik.
A burkolatváltók anyaga/színei:
- legelterjedtebb az eloxált alumínium, a gyárak ebben az anyagban általában 3-4 színben kapható általában ( mindegyik matt kivitel). Ezek a színek fantázianevei: arany,ezüst,pezsgő, bronz. A különböző gyártóknál a színek főként a pezsgő és a bronz esetében eltérhetnek.Bár az eloxálás az alu felületét érinti, lekopni nem szokott, legalábbis otthoni használatban biztosan nem. Ami elő szokott fordulni, hogy egy kemény anyagú ajtó hozzáér és ledörzsöli.
" arany":
bronz: ez a szín mutat leginkább eltérést a gyártók között, az egészen sötét barnától a világos barnásszürkéig, a legritkább esetben szokott hasonlítani az igazi bronzra:
ezüst: matt alu színű
esetleg pezsgő:
-lehetséges variáció még a dekorfóliával burkolat alu profil, ezek jellemzően fahatású fóliák, gyártótól függően 10-20 legelterjedtebb fa színben. Tehát ne várjuk hogy mind az ezerféle laminált dekorhoz kapunk ugyanolyan burkolatváltót. Nyugodtan lehet ilyet választani,nem kell félni attól, hogy a dekorfólia lekopik, persze nem egy ügyfélszolgátba való, ahol rengetegen tapossák.
- acél: nagyon ritkán kapható, viszont vannak cégek akik vállalnak egyedi gyártást, egy küszöbre készült U alakú profil 5-7 ezer forint egyedileg hajtogatva.
- műanyag: vannak gumiszerű PVC profilok, amiket főleg az íves megoldás esetén lehet alkalmazni. és vannak kemény műanyagok, amik dekorfóliával vannak leragasztva
- réz: ez is olyan ritka, hogy már szinte felesleges idevenni is. Árulnak küszöbökhöz, hidegburkolati megoldásokhoz réz lapokat, amiket - bár nem szakszerűen_ de le lehet ragasztani parkettához is.
A burkolatváltók formája és mérete:
Ez az a terület ami mostanság konfliktusokat szülhet. Elsődlegesen azért, mert nem a műszakilag megfelelő megoldásokat választanak, illetve azért, mert a legszakszerűbb megoldás sem működik abban az esetben, ha a feltételek nem adottak.
Keskeny,lapos burkolatváltót ( ami jellemző T profilt szokott jelenteni), amelynek semmilyen lerögíztése ( csavar, öntapadó csík) csak tökéletesen egyenes felületekre lehet rakni, amelyek egymással párhuzamosak és nincs közöttük szintkülönbség
A PROFIL SZÉLESSÉGE :Úsztatott aljzatoknál mindenhol meg kell hagyni a megfelelő méretű dillatációt ( szoba méretétől és a felület formájától függően 6-15mm-t) és ahhoz hogy ezeket a réseket elfedjük a parkettán, egy áthidaló profilnak legalább 5-6 mm kell felfeküdni kétoldalt parkettán/járólapon. Ez azt is jelenti, hogy a minimális szélessége 2 cm.Ezért a legkisebb szélessége normális profiloknál 20-30mm amit úsztatottan ( azaz nem az aljzathoz rögzítetten) lerakott anyagokra lehet rakni.Természetesen azoknál az anyagoknál amiket leragasztanak ( hagyományos parketta, járólap) sokkal kisebb mértékben dillatálnak ezért lehet elegendő egy vékonyabb dillatációs rés és így vékonyabb profil.
Van egy másik követelmény is: laminált padlók és készparkettákat (gyárilag lakkozott) nem lehet, úgy fűrészelni, hogy a vágott szélek tökéletesen épek, és mértani pontosságúak legyenek ( pláne nem a kivitelezés helyszínén, nem műhelyben), ezért ezeket a végeket el kell takarni. Utólag csiszolt és lakkozott parkettákra, vagy gyári élekre ez nem vonatkozik. Utóbbiaknál meg lehet teeni , hogy a résekbe parafát rakunk, majd utólag az egészet egybecsiszolva és felületkezve megoldódik a dillaítció kérdése is; alu profil nélkül
Befolyásolja a szélességi követelményeket a szintkülönbségek is:pl.nagyobb (>3mm) különbség esetére kialakított profilok min 4cm szélesek.
MAGASSÁG: gyakran látom, hogy a megrendelőim kétségbe vannak esve, amikor a burkolatok magassága eltér. Azt hiszik , hogy ez csúnya vagy veszélyes lesz. Az a legjobb persze ha nincs differencia, de ez sokszor nem kivitelezhető. 1-3mm különbség egy normál lencse formájú burkolatváltó esetén nem vehető észre, és nem tud az ember belerúgni. A váltók magassága sem jelenhet gondot, mert még a legvastagabb öntapadós profilok ( itt az öntapadó csík önmagában kb 2mm vastag) is 4-5 mm magas, de minimum anyagvastagság 1-2 mm.
HOSSZÚSÁG: a burkolatváltókat általában 2,7méteres szálban adják, mivel egy átlagos 100 cm-es falközben rakott ajtónál a tokméret kisebb mint 90 cm , így egy szálból három ajtót lehet megoldani. Jobb helyeken adnak darabokban 90-180 cm-eseket. Ez akkor lehet rossz, amikor 93cm-es a nyílásunk és ezért kell egy 180 cm-est venni. Ilyenkor megpróbálhatunk 100 cm-es kivitelt keresni, vagy a többi ajtót is figyelembe véve ( pl a fürdőszoba ajtók sokszor kisebbeke 60-70cm-esek) a leggazdaságosabban rendelni.
Burkolatváltók lerakási módozatai, előnyök, hátrányok:
- Csavarozva az aljzathoz és/vagy egymáshoz:
Itt az alsó elem csak akkor áll igazán stabilan, ha le van csavarozva, ám ez padlófűtés esetén nem mindig megoldható.
A felső elem itt belenyomós és csavarós, de lehet csak belenyomós vagy csak csavaros is.
Le is lehet ragasztani, de az csak akkor stablilan és marad a helyén, ha nem annyira porózus a felület ( normál beton ritkán ilyen), valamint sík a felület, mert ha van egy kis hullám az aljzatban akkor mozog a parketta és felfeszíti a profilt. Valamint az úsztatott technológia miatt van egy 2-5mm-es alátét, ami már nem tud lenyomni a profil, így ha rálépünk a parketta szélére a váltó mellé közvetlenül akkor a parketta le tud nyomódni egy alátét vastagságnyit.
A csavarozás lehet látszó, mint a fenti képen és lehet rejtett. ekkor a csavarok speciálisan kialakított fejét alulról húzzuk bele a profilba és felülről ütjük bele a korábban befúrt tiplikbe.
- Öntapadós:
Nagyon elterjedt mód itthon, elsősorban egyszerűsége miatt. Én szinte kizárólag ezt használom elmondom miért. A fenti módszerek esetében akármennyire ütjük bele a csavart/csavarozzuk be, a parketták és a járólapok sokszor fél méteren is tudnak hullámokat, fogakat mutatni és ezeket réseket sokkal jobban tudja az öntapadós csík követni. Egy kis védelmet és ad a vízfolyás ellen, ha vizes helyiségekről van szó.
Az öntapadós csík ipari kétoldalú ragasztó, amely- ha szakszerűen van lerakva- akkor biztosan nem jön fel, nagyon erős.
Az öntapadós lerakás nem tudja odahúzni a parkettát az aljzathoz , ezt úgy kompenzáljuk, hogy ezeken a széleken leragasztjuk a parkettát.
Ahhoz hogy tartós legyen az öntapadós verzió, ahhoz fontos:
- tiszta legyen a felület
- a megfelelő formát kell választani ( szintkülönbség esetén előfordulhat, hogy nem ér hozzá az alacsonyabban lévő felülethez az öntapadós csík)
Mi mindenezek kívül még pluszban le is szoktuk ragasztani, főleg a végzáró elemeket.
itt nézhetünk pár formát:
http://www.kueberit.com/d/produkte
http://www.kuegele.com/?page_id=1159
www.alfer.com
http://www.fnprofile.com/en/flooring_profiles
